Siklós Gabriella tájékoztatása szerint a balatoni nádat – a vonatkozó jogszabály és a környezetvédelmi engedély értelmében – december 1-je és február 15-e között lehet learatni, ez az időszak indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítható. 
    
Az aratást nemcsak az időjárás, hanem a kevés vállalkozó is nehezíti. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pályázatára egyetlen beadvány érkezett, a jelentkező 22 hektárnyi vízminőség-védelmi és 10 hektárnyi haszonnád learatását vállalta – tette hozzá a szóvivő.
    
Beszámolt arról is, az igazgatóság régi terve, hogy – amint arra lehetősége nyílik – pályázzon nádarató gép és szállító jármű beszerzésére, így a jövőben maga végezhetné el a vízminőségi célú nádvágást. 
    
A kézi vágásra indított, tavalyi közfoglalkoztatási mintaprojekt tapasztalatait a szóvivő úgy összegezte: a szokatlanul enyhe időjárás nem tette lehetővé a tervezett, mintegy 70 hektárnyi nád learatását, mivel nem alakult ki kellő, legalább 10 centiméternyi vastag jég a nádassal borított területeken. Nagy nehézségek árán sikerült csak a tervezett mennyiség alig felét learatni. Magánszemélyek, egyesületek, önkormányzatok mintegy 45 hektárnyi területről vágták le a nádat, főleg kikötők, strandterületek, parti ingatlanok előtt.

A túl enyhe tél nehezíti a balatoni nádaratást
 



    
Siklós Gabriella közölte, az idei szezonban bruttó 3 millió forintot tud az igazgatóság a balatoni nádvágásra fordítani. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is többen kértek és kaptak engedélyt mintegy 35 hektárnyi területet érintő tisztító nádvágásra. A nagygépes munkához kedvezőtlen időjárás miatt az idén várhatóan mindössze 75 hektárnyi területről sikerül majd learatni a növényt.
    
A Balaton 235 kilométeres partvonalán 1200 hektárnyi nádas található. Az MTI-nek korábban nyilatkozó szakemberek szerint ennek egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit azonban a növény megújulása, illetve a vízminőség védelme érdekében vágásforgó rendszerben lenne célszerű learatni legalább 3-4 évente. Ez nemcsak a hideg telek hiánya miatt, hanem azért is egyre lehetetlenebb, mert a beépítettség miatt sok helyen nem oldható meg a nagyüzemi, gépesített vágás. 
    
Korábbi információk szerint 2016-ban 115 hektárról, 2017-ben – amikor a Balaton hosszantartó befagyása kedvezett a munkának – 132 hektárnyi területről, 2018-ban pedig alig 80 hektárról aratták le a nádat a tó körül.