A megyében közel 32 ezer hektáron termelnek kukoricát, eddig 9440 hektáron került földbe a mag. A napraforgót 4880 hektáron vetették el, a növény tervezett vetésterülete 8500 hektár - ismertette Süle Katalin.
    
Hozzátette: a vetési szándék szerint 49 470 hektár volt a tavaszi vetésű szántóföldi növények területe. Az elhúzódó téli időjárás miatt azonban a gazdálkodók csak megkésve tudták elkezdeni a tavaszi munkákat. A kora tavaszi kalászosok vetése április első dekádjában fejeződött be, a tervezetthez képest kisebb területen. A tavaszi árpát a tervezett 1920 hektárnál 450 hektárral kisebb területen vetették el, és 70 hektárral kisebb területen, 130 hektáron termelnek zabot.
    
A szója 3470 hektárra tervezett területéből 305 hektáron végeztek a munkával. A vetéstervből látszik, hogy a gazdák nem tudják az EFA (ökológiai jelentőségű terület) területet szójából megvalósítani. Így várhatóan több terület marad parlagon a megyében, esetleg szója helyett szálas fehérjenövényt vetnek el - mondta el a NAK megyei elnöke.
    
Kitért arra is, hogy a gazdák tájékoztatása szerint az őszi vetések egy része kipusztult: a gyengébb vetésekben a téli fagy, más területeken a tavaszi sok csapadék miatt kialakult belvíz okozott károkat. A 27 590 hektáron elvetett őszi búzából 27 100 hektár, a 16 800 hektáros káposztarepcéből pedig 16 300 hektár maradt meg. Az őszi árpa 200 hektáron, a rozs és a tritikálé pedig 55, illetve 30 hektáron pusztult el.  
    
A megmaradt vetések 55-60 százaléka jó, 30-35 százaléka közepes, 5-10 százaléka pedig gyenge minőségű.
   
Süle Katalin beszélt arról is, hogy a gazdálkodóknak most már a hirtelen felmelegedés okoz problémákat, a tél végi, tavasz eleji sok csapadék ellenére kiadósabb esőre lenne szükség a földeken.