A választást május 23. és 26. között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon tartják. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 26-án lesz a voksolás.

Nem mindenki szavazhat 

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van; az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni), vagy azon körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár egyike, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.

Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra az EP-választáson. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig több mint 2100 európai uniós állampolgár élt ezzel a lehetőséggel.

A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A voksok aránya lesz a döntő

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a mandátumokat a szerzett voksok arányában osztják el.

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez 21, csakúgy, mint 2014-ben.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot szerzett, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a pártok között, a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Minden, amit az EP-választásról tudnia kell
 

 

Ezek a legfontosabb határidők

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-ig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (most április 6.) kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Az EP-választáson az a párt állíthat listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken jár le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet tartalmazza majd.

Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük és szavazhatnak a magyarországi listákra, május 1-jéig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Mivel ez a határidő is munkaszüneti napon járna le, ennek dátumát is a miniszteri rendelet tartalmazza majd.

A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, május 11-től veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.

Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, ugyancsak május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.

A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Május 16. a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország külképviseleteinek valamelyikén szeretne voksolni, május 17-éig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, emiatt pedig változik az egyes tagállamoknak jutó képviselői helyek száma is. A választási részvétel öt tagállamban kötelező: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.